Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabajdi Pi Maj!

2008.04.19

"Milyen jó a laosziaknak!Évente négyszer is tarthatnak újévet,kívánhatnak minden szépet és jót egymásnak!Először a farsang,azaz az idegen,farncia újévet,január elsejét tartják meg velünk együtt,nemzetközi szokásként,trombitálással,vidám álarcokkal,utcákra tódulással és tele vendéglőkkel.Másodszor a kínai újévet februárban,tűzijátékokkal,sárkányos felvonulással,zenével,vidámsággal.Harmadszor a vietnámi újévet ünneplik,ez sokszor,de nem mindig esik egybe a kínai újévvel,már előző este petárdáktól durrog az egész város,zene szól,lampionos kivilágítás fényei villóznak és mindenhol rohangáló gyerekek.

Negyedszer-és a laoszi nép számára ez az igazi-:az április közeépn megtartott thérvada buddhista újévi ünnepség,a "Pi Mai",amire már sokkal előbb is készülnek az egész országban,és az ünnepségek legalább három napig tartanak.

Újév előtt-akárcsak nálunk húsvét előtt-az egész országban óriási nagytakarítás folyik.Városokban,falvakban és apró településeken kinyitják a tisztára sepert,ünnepien díszített házakat,hadd áradjon be a fény és a jó levegő.A laosziak úgy gondolják,hogy ezzel távol tartják a rossz szellemeket.(Tegyük hozzá,a bacilusokat is.)

Újév első napjának kora reggelén az egész falu apraja-nagyja a pagodákba siet.Szépen díszített virágot,három szál illatos gyertyát és ugyancsak illatos füstölőpálcikákat visznek és tesznek Buddha oltárára,majd térdre borulva,fejüket háromszor a földhöz érintve imádkoznak jó egészségért,boldogságért,gazdagságért és jó időjárásért,hogy jó legyen a rizstermés.

A boncok ünnepélyesen kántálják az alkalomhoz illő szutrákat és szép templomi ünnepséget tartanak.a templomokból kiviszik a Buddha-szobrokat,állványra helyezik és illatos vízzel permetezik,mossák le.Az élelmesebbek,főleg a gyerekek az állvány alá guggolva hagyják,hogy az öntözővíz a fejükre csurogjon,mert az szerencsét hoz.

A második nap a családé.Ezen a napon jönnek össze messze vidékről is a családtagok,rokonok látogatják és ajándékozzák meg egymást.Még néhány éve is,amikor még nem volt tévé és rádió (és néhány helyen még most sincs),külön jelentősége volt a személyes találkozásoknak,véleménycserének.

A harmadik nap a barátoké,ismerősöké,szomszédoké.Magas hivatali személyeknek és jóakaróknak is illik boldog újévet kívánni-de ez esetben család nélkül.

A laosziak szeretnek és tudnak ünnepelni.Egész nap terítve az asztal,beszélgetnek,adomázgatnak és híreket cserélnek.Inni minden ünnepségen isznak,leginkább laoszi sört és fermentált rizspálinkát,a lao-lao-t.Meg kell szokni,nincs különösebb íze,de könnyen be lehet csípni tőle,mert erős.

A laoszi újév abban hasonlít a mi húsvétunkhoz,hogy locsolkodással kívánnak jó egészséget,jó rizstermést egymásnak az emberek.Itt nem csak a férfiak locsolkdonak,hanem a nők is.A legaktívabbak és legboldogabbak azonba a gyerekek,mert kancsóból,dézsábó,vödörből,slaggal is öntöznek gyalogjárókat és motorokon,nyitott teherautóban utazókat,visítanak örömükben,ha sikerül 'elkapni' egy járművet.Ez a ténykedésük pedig nem veszélytelen,mert ha szembeöntik a motorost,elvakultan nem ura a motorjának.De a felnőttek általában apró tálkákból,jázminnal illatosított vízzel locsolkodnak.A locsolkodás jelentése azonban ugyanaz,mint nálunk,a természet megújulásával jó egészséget,boldogságot kívánnak az emberek egymásnak.

Az újévi ünnepségek befejezéséül az emberek templomba mennk vagy a Mekong partján sütkéreznek és apró,homokból készült That-okat,templomocskákat készítenek,amelyeket papírzászlókkal díszítenek.A papírzászlókon a csillagászati év állatképeit jelenítik meg,s ezeket vagy templomban vagy a Mekong partján helyezik el,hosszú életet és boldogságot kívánva maguknak,meg,hogy legyen annyi pénzük,ahány homokszem van a templomocskájukban.
(...)"                  /Maróczy Magda/

 

És fehér gyapotszálakat kötnek egymás csuklójára,jókívánságokkal.A szálat három napig kell fent hagyni,aztán leszedni és akkor boldog évünk lesz.
Szabajdi Pi Maj!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.