Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nightmare

2009.05.21

Pedig kíváncsi lennék rá.

Régebben álmodoztam és jól esett.Elfogadtam a dolgokat úgy,ahogy voltak,magamban tartottam a véleményemet és a hangulatváltozásaimat és elfogadtak,nem kellett magyarázkodnom,jó voltam úgy,ahogy.
Mostanában megmondom,amit gondolok,őszinte vagyok,nem rejtem el,ha rossz a kedvem,vagyis azt teszem,amit mindenki nagy bőszen hangoztat:önmegvalósítás, őszinteség,stb.Az egész egy nagy humbug...nade mindegy.Szóval az egésznek az az eredménye,hogy sorra magamra haragítom/megsértem az ismerőseimet, magyarázkodhatok és kérhetek bocsánatot egy rakás embertől.Hurrá.

Most is igyekszem elfogadni a dolgokat úgy,ahogy vannak,de nem tetszenek.Nagyon nem.És egyre kevesebb dolog történik úgy,ahogy nekem tetszene.Idegesítenek.Sokan.Mindegy...

(ennyit nem érdemlek meg...?ennyit sem...?)

hamis mosoly.álragyogás.festett zöld.néma könnyek.száraz rózsa.

Holnap matek,de ez van.Hármas leszek,kész,úgyse tudok felkészülni.
Olvassatok Thrawn-trilógiát,zseniális.
a mai napot megint végigszenvedtem.meg még most is szenvedek.
najó,mostmáraztán csönd legyen.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.